Beszélgetések sorozat: A szükségletek
Miért van szükség arra, hogy megfogalmazzuk a szükségleteinket?
A “Beszélgetések sorozat” azokból a baráti beszélgetésekből táplálkozik, amelyek köztem Schweder József (jógaoktató, integrál személyiségfejlesztő) és a szöveg megírója között (Pőcz Adriana) zajlanak általában havi rendszerességgel. Eddig a beszélgetések kettőnk között maradtak, most pedig úgy döntöttünk, hogy a tartalmuk, talán mások számára is hasznos lehet.
Egy ideje rendszeresen felmerül a beszélgetésekben az asszertív kommunikáció fogalma, aminek gyakorlatát Józsi szerves részévé tette a csoportoknak és egyéni beszélgetéseknek, mert áttörő sikereket hoz a hétköznapi szituációk megoldásában. Az alábbi bejegyzés valamint a benne megtalálható rövid hanganyag is ezt a témát járja körül.
Csak hogy egy lapról indítsunk, rögtön az elején tisztázzuk, hogy mit értünk az “asszertív kommunikáció” fogalma alatt.
Az asszertív viselkedés egy konfliktus során olyan magatartást jelent, amelyikben az egyén olyan módon képes érvényesíteni a saját szükségleteit, hogy közben a másik fél szükségleteit is tiszteletben tartja.
Az asszertív kommunikáció és viselkedés magját tehát a szükségletekkel való munka képezi. A képlet egyszerű, de nem könnyű. Miért? Ennek több tényezője van. Először is azért, mert a konfliktus helyzetek érzelmekkel járnak, a számunkra igazán fontos témákra ez hatványozottan igaz. Amikor pedig az érzelmek a felszínre törnek, nem mindig könnyű kinavigálni belőlük, nem még hogy megfogalmazni egy szükségletet, ami meghúzódik alattuk, és közben figyelembe venni a másik személy szükségleteit (amelyeket talán ő nem is képes szavakba önteni az adott helyzetben). Az asszetív kommunikáció tehát egy nagyon komplex feladat, ami sok gyakorlást igényel, türelmet és sok önismeretet.
A legfontosabb része, és az egyetlen rész, ami felett kontrollunk van az a saját szükségleteinkkel való kapcsolat kialakítása. A konfliktusokban nagyon gyakran egymással szembemenő, vagy egymást kizáró követelések találkoznak, amelyek a felszínen megoldhatatlannak és feloldhatatlannak tűnnek. Én több időt szeretnék veled tölteni, neked több szabadságra van szükséged. Én vidéken szeretnék lakni, te a város nyüzsgését szereted. Én olvasni szeretnék az ágyban, te szeretnéd, hogy kapcsoljam le a villanyt. Ez csak pár példa abból a számtalan helyzetből, amikkel napi szinten találkozunk, és amik akár álmatlan éjszakákat is okozhatnak vagy véget nem érő vitákat.
Minden igény mögött, ami mellett érvelünk egy szükségletünk húzódik meg, amelyek az egész helyzetet mozgatják, mégis a legtöbbször nem kerül sor ezek kimondására. Valószínűleg azért, mert nem szoktunk hozzá, hogy kapcsolatba lépjünk velük, nem szoktuk meg, hogy felderítsük őket, vagy az érzelmek annyira elsodornak minket, hogy képtelenek vagyunk meglátni őket. Ha pedig csak az érzelmek szintjén “csapunk” össze a másik féllel, vagy menekülünk ki a helyzetből, akkor annak gyakran a patt helyzetek létrejötte a vége, ahol a null pontról nem lehetséges elmozdulni anélkül, hogy valaki ne áldozná be a saját szükségleteit.
Az asszertív kommunikáció gyakorlása arra irányul, hogy a döntés és megoldást abból a pozícióból lehessen meghozni, ahol mindkét fél szükséglete világos és kimondott. Meglepő, de néha már a puszta szükséglet kimondása (az igazi, mély, őszinte kimondás) is enyhülést hoz egy helyzetben, mert kapcsolatba kerülünk általa önmagunkkal.
Az alábbi hanganyagban az asszertív kommunikáció “tudat tágító” hatásáról van szó. Az érzelmileg megterhelő konfliktusok ugyanis a tudat összeszűkülését okozzák, valamint nagyon sokszor regressziót is (amikor egy korábbi életkorunkra jellemző viselkedés mintához nyúlunk vissza). Szó esik a játszmákról is. Ez a fogalom a tranzakció analízis területéről ismert és egyszerűen kifejezve, két ember között létrejövő forgatókönyvet jelent, ami mentén az interakció lejátszódik. Ha érdekel bővebben a téma, nagyon érdekes olvasmány Eric Berne: Emberi játszmák című könyv.
Feloldhatatlannak tűnő konfliktustól szenvedsz? Talán csak nem léptél még kapcsolatba azzal, hogy mi is igazából a szükségleted ebben a helyzetben, vagy nem tudtad megfogalmazni magadnak és a másik félnek sem.
Hozd el magaddal ezt a helyzetet és tedd be a csoport térbe, hogy el tudjon mozdulni a megoldás felé.
Őszi önismereti és jóga tábor 2017. október 13-15.
