Hogyan válasszunk magunknak lelki segítőt, terapeutát, pszichológust?
A rendszerváltás után kiszélesedett a lehetősége annak, hogy lelki bajainkkal különböző lelki segítőkhöz forduljunk. Az alternatív gyógyítókon, a spirituális terapeutákon, a pszichológusokon, pszichoterapeutákon át a pszichiáterekig bő a választék a piacon.
Hova forduljak, akkor, amikor a szenvedésnyomás olyan erős, hogy eldöntöttem azt: külső segítséget kérek. Menjek kineziológushoz? Menjek Bach virágterapeutához? Kérjek tanácsot egy Buddhista tanítótól? Menjek el családállításra? Menjek el egy önismereti csoportba? Válasszam a pszichodrámát? Menjek el pszichológushoz? Ha pszichológust választok, akkor melyik irányzat, ami nekem segít? A kognitív terápia? A pszichoanalízis? A viselkedésterápia? A hipnoterápia? Vagy keressek egy transzperszonális pszichológust? De mit is jelent az, hogy transzperszonális? Hallottam humanisztikus pszichológusról is, talán ő tud segíteni? Vagy menjek pszichiáterhez? De mi is a különbség a pszichológus és a pszichiáter között?
Sorolhatnám a kérdéseket, amiből tisztán látható, hogy nincs könnyű helyzetben az, aki segítséget keres. Sajnos fekete vagy fehér választ nem tudni adni. A legtöbb segítségre szorulónak nincs szakmai rálátása arra, hogy a különböző lelki segítői irányzatok milyen problémára nyújthatnak segítséget. Nem várható az sem el, hogy a segítségért forduló tisztában legyen a fejlődéslélektannal és a pszichopatológiával. Pedig sok kört megspórolhatna a kereső azzal, ha néhány alap pszichológiai tétel a birtokában lenne. Például egy non verbális időszakban történt traumának / csecsemő, vagy magzati korszak / a feldolgozása verbális technikákkal nem lehetséges. Lehet, hogy a felszínen lévő problémák egy része megoldódik, de a mélyen levő fixáció megmarad arra várva, hogy egy szorongató élethelyzetben újraaktivizálódjon.
Mit tehet a laikus kereső?
Integrál személyiségfejlesztőként abban is tudok segíteni, hogy a hozzám fordulóknak felmérve a probléma gyökérét az elakadás feloldásának legmegfelelőbb módszert tudom ajánlani. A saját kompetenciámon belül velem is elindulhat a terápiás folyamat, azon kívül pedig tudok megfelelő szakembert ajánlani.
A terápiás folyamatban van egy nagyon fontos szempont arra nézve, hogy ez a folyamat a kliens kiteljesedését maximálisan szolgálja. Ez a szempont a terapeuta, lelki segítő, pszichológus személyisége. Nem elég a szakmai felkészültség. A terapeuta személyiségének olyan fokú megdolgozottságára van szűkség, ami biztosítja a terapeuta és kliense közötti kiegyensúlyozott és bizalmi alapon működő együttműködést. Minél inkább megdolgozatlan a terapeuta annál gyakrabban fog kliensei traumás élményeivel azonosulni, ami azzal jár, hogy a kliens kapcsolat és bizalomvesztést fog átélni. Ez pedig a terápiás folyamat elakadásához vezet.
Ezt a tényezőt nehéz kizárni a választásnál, viszont jó irányban javíthatja az esélyt, ha ajánlásra történik a választás.
Van egy pszichoterápiás irányzat, amit személyközpontúnak neveznek. Ezt az irányzatot képviselem én is. Ebben a szemléletben van egy hármas elv, amire a terapeuta a kliensével való együttműködésében törekszik. Ez a hármasság az empátia, a feltétel nélküli pozitív értékelés és a hitelesség. Az empátia egy állandó folyamat, amelyben a terapeuta félreteszi a saját valóság észlelési módját, és arra törekszik, hogy a kliens észlelését és átélését érezze, és arra reagáljon. A feltétel nélküli pozitív értékelés a terapeuta alapvető attitűdje a kliens iránt. Az a terapeuta, aki rendelkezik ezzel az attitűddel, mélyen értékeli a kliensét, mint emberi lényt, és ettől az értékeléstől a kliens semmilyen viselkedése nem téríti el. A hitelesség a terapeuta létállapota, amikor a kliensnek adott külső válaszai következetesen megfelel a kliensről való belső tapasztalatának. Terapeutaként ebben a hármas működésmódban kísérni a kliens folyamatait csak jól megdolgozott személyiséggel lehet. Véleményem szerint a kliensközpontú terápiás módszeren kívüli összes segítői szakma képviselőinek ki kell fejleszteni ezt a hármas attitűdrendszert, ahhoz hogy a hozzájuk segítségért fordulóknak biztosítani tudják a személyiségfejlődést.
Amennyiben kliensként a kiválasztott segítővel elindult a munka, figyeljen a belső megérzésére, figyelje meg, hogy a fent leírt hármas attitűddel rendelkezik-e a segítő. Ha azt érzékeli, hogy nem rendelkezik velük, akkor érdemes elgondolkozni, hogy folytatja-e a közös munkát?
A személyiségbeli tényezőn túl a szakmai felkészültség is alapvető szempont a választásnál.
Érdemes megtudni a képzettséget, hol képződött és milyen irányzatokban jártas a szakember. Weblapjának alapos átböngészése után javaslom, hogy válasszon ki három lehetséges segítőt, akik érzése szerint rendelkezik a megfelelő emberi és szakmai háttérrel. Figyelje meg külön-külön hogyan hat önre a kiválasztott segítő. Figyelje a testérzeteit. A belső intuitív énje rá fog érezni, hogy ki lesz az, aki a fejlődésében segíteni fogja.
Sikeres választást és eredményes fejlődést kívánok.
